1Pét 1,22-2,1 (Az igazság elleni bűnök)
Miután
lelketeket az igazságnak engedelmeskedve már megtisztítottátok az őszinte
testvéri szeretetre, figyelmesen szeressétek egymást, szívből. Nem romlandó,
hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, az Isten élő és örök szava által.
Mert: Minden test olyan, mint a fű, a dicsősége, mint a rét virága. Elhervad a
fű, s lehull a virága, de az Úr szava örökre megmarad. Ez pedig az a tanítás,
amelyet hirdettek nektek. Szakítsatok hát minden gonoszsággal, minden
álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással.
„Krisztus tanítványai magukra
öltötték "az új embert, aki Isten szerint teremtetett, igazságosságban és
igaz szentségben" (Ef 4,24). "Elhagyván a hazugságot" (Ef 4,25)
el kell vetniük "minden gonoszságot, minden álnokságot és színlelést, és
irigységet és minden rágalmazást" (1Pt 2,1).” (KEK 2475)
„Hamis tanúság és hamis eskü. Az
igazsággal ellenkező állítás, ha nyilvánosan hangzik el, különösen súlyos
jelleget ölt. A bíróság előtt ez hamis tanúskodásnak számít. Ha eskü alatt
tesszük, hamis esküről van szó. E cselekvésmódok hozzájárulnak egy ártatlan
elítéléséhez, vagy egy bűnös fölmentéséhez, vagy a vádlott büntetésének
növeléséhez. Súlyosan veszélyeztetik az igazságszolgáltatást és a bírák által
kiszabott ítélet méltányosságát.” (KEK 2474) „A személyek becsületének
tiszteletben tartása tilt minden olyan magatartást és beszédet, amely alkalmas
arra, hogy igazságtalanul károsítsa őket. Bűnt követ el: vakmerő ítélettel az,
aki még ha hallgatólagosan is, elegendő alap nélkül igaznak fogad el valami
erkölcsi fogyatékosságot a felebarátban; megszólással az, aki mások létező
hibáit vagy bűneit indokolatlanul föltárja olyanok előtt, akik arról nem
tudnak; rágalmazással az, aki az igazsággal ellenkező állításokkal árt mások
becsületének, és alkalmat ad a róluk alkotott téves ítéletekre.” (KEK 2477)
„A vakmerő ítélet elkerülése
érdekében mindenkinek, amennyire csak lehet, jóhiszeműen kell értelmeznie
felebarátja gondolatait, szavait és cselekedeteit: "Abból kell
kiindulnunk, hogy minden jámbor kereszténynek egy másik homályos állítását vagy
véleményét inkább kell jól értenie, mint elítélnie. Ha semmiképpen nem tudja
jól érteni, kérdezze meg a beszélő szándékát, és ha az helytelenül gondolna
vagy értene valamit, jóságosan feddje meg; ha ez nem elegendő, próbáljon meg
minden alkalmas eszközt, mellyel kijózanítható és megmenthető a
tévedéstől" (Loyolai Szent Ignác).” (KEK 2478) „A
megszólás és a rágalmazás a felebarát becsületét és tiszteletét rombolja. A
tisztelet az emberi méltóság társadalmi elismerése, és mindenkinek természetes
joga van neve tiszteletéhez, becsületéhez és tiszteletben tartásához. Ily módon
a megszólás és rágalmazás sérti az igazságosság és szeretet erényét.” (KEK
2479)
„Kerülni kell minden olyan
beszédet vagy magatartást, mely hízelgéssel, dicsérettel vagy
tetszésnyilvánítással bátorít vagy megerősít másokat cselekedeteik
gonoszságában és viselkedésük erkölcstelenségében. A hízelgés súlyos bűn, ha
súlyos víciumok vagy súlyos bűnök bűntársává tesz. A szolgálatkészség vagy a
barátság nem igazolja a nyelv kétszínűségét. A hízelgés bocsánatos bűn, amikor
csak arra törekszik, hogy kedves legyen, elkerüljön valami rosszat,
megszerezzen valami szükséges dolgot és megengedett előnyhöz juttasson.” (KEK
2480) „A dicsekvés vagy hencegés bűn az igazság ellen. Ugyanezt kell mondani az
iróniáról, mely valakinek egy tulajdonságát vagy viselkedését rosszakarattal
nevetségessé téve gúnyolódik.” (KEK 2481)
Feladat a mai napra: Csak pozitívan beszélek másokról. Nem
hagyom, hogy mások negatív véleménye bizonyos személyekről befolyásolja saját
megítélésemet az illetőkről.