Gal
5,16-19.22-23 (Meghívás a tisztaságra: A SZEMÉLY ÉPSÉGE)
Kérlek tehát benneteket, hogy lélek szerint
éljetek, s akkor majd nem teljesítitek a test kívánságait. A test ugyanis a
lélek ellen tusakodik, a lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással,
s így nem azt teszitek, amit szeretnétek. Vezessen benneteket a lélek, akkor
nem vagytok alávetve a törvénynek. A test cselekedetei nyilvánvalók:
kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság... . A Lélek gyümölcse viszont:
szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség,
önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak,
keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt.
„A tisztaság a
szexualitás személybe integráltságát jelenti, azaz az ember belső egységét a
maga testi és lelki valóságában. A szexualitás, amelyben az embernek az anyagi
és biológiai világhoz tartozása jut kifejezésre, akkor válik személyessé és
valóban emberivé, amikor beépül a személytől személyhez irányuló kapcsolatba, a
férfi és nő kölcsönös, teljes és időben korlátlan odaadásába. A tisztaság
erénye tehát őrzi a személy épségét és az odaadás teljességét.” (KEK 2337) „A
tiszta életet élő személy megőrzi a benne lévő élet- és szeretetenergiák
épségét. Ez az épség biztosítja a személy egységét, és ellenáll minden olyan
magatartásnak, amely sértené azt. Nem tűri sem a kettős életet, sem a kettős
nyelvet.” (KEK 2338)
„A tisztaság
megköveteli az önuralom megszerzését, ami nevelés az emberi szabadságra. Az
alternatíva világos: vagy az ember parancsol a szenvedélyeinek és békére jut,
vagy hagyja, hogy azok leigázzák őt és boldogtalanná válik. "Az ember
méltósága tehát megköveteli, hogy tudatos és szabad választás alapján
cselekedjék, tudniillik személyként, belső indítás és irányítás, ne pedig belső
vak ösztön vagy merő külső kényszer hatására. E méltóságot akkor éri el az
ember, ha kiszabadulva a szenvedélyek rabságából, a jó szabad választásával
törekszik célja felé, az alkalmas eszközöket pedig hatékonyan és gondosan
válogatja meg" (II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes 17)“ (KEK 2339)
„Aki hűséges akar
maradni keresztségének ígéreteihez és ellen akar állni a kísértéseknek, annak
használnia kell a megfelelő eszközöket: az önismeretet, az életkörülményeinek
megfelelő aszkézist, az isteni parancsolatok iránti engedelmességet, az
erkölcsi erények gyakorlását és az imádsághoz való hűséget. "A
megtartóztatás ugyanis összeszed minket és elvezet arra az egységre, amelyből
sokfelé szétszóródtunk" (Szent Ágoston).” (KEK 2340)
„A tisztaság erényei a
mértékletesség sarkalatos erényétől függenek, amely arra irányul, hogy az
értelemmel irányítsa a szenvedélyeket és az ember érzéki vágyait.” (KEK 2341)
„Az önuralom hosszú állhatatosság műve. Soha nem tekinthető úgy, hogy véglegesen
megszereztük. Magában foglalja a törekvést, hogy minden életkorban újra meg
újra megszerezzük. Bizonyos életszakaszokban a szükséges erőfeszítés nagyobb
lehet, például amikor a személyiség alakul, a gyermek- és serdülőkorban.” (KEK
2342) „A tisztaság ismeri a növekedés törvényeit, melyek tökéletlenséggel és
elég gyakran bűnnel megjelölt fokozatokon keresztül haladnak előre. A tiszta és
erényre törekvő ember "napról napra szabad választásaival épül: tehát
megismeri, szereti és megvalósítja az erkölcsi jót saját fejlettségi
fokán" (II. János Pál pápa: Familiaris consortio 22).” (KEK 2343) „A
tisztaság kiemelkedően személyes feladat, de kulturális erőfeszítést is
igényel, ugyanis "az emberi személy tökéletesedése és a társadalom
fejlődése kölcsönösen összefüggenek" (II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes
25). A tisztaság föltételezi a személy jogainak tiszteletben tartását,
különösen azt a jogát, hogy olyan tájékoztatást és nevelést kapjon, amely
tiszteli az emberi élet erkölcsi és spirituális dimenzióit.” (KEK 2344)
Feladat a mai napra: Gyakorolom az önuralmat. Arra
figyelek, hogy a testnek milyen kívánságai ébrednek fel bennem, és hogy Isten
tetszése szerint bánok-e velük.