XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. április 30., szerda

Április 30.



Jn 3,16-21    (Aki az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy)

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában. Ez az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.”

Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Üdvösségünk záloga a Jézus Krisztusba vetett hit. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá. De mit jelent az, hogy hinni? Jakab apostol azt írja: „A hit, ha tettei nincsenek, magában holt dolog. Azt is mondhatja valaki: „Neked hited van, nekem meg tetteim.” Ha tettek nélkül megmutatod nekem a hitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked a hitemet.” (Jak 2,17-18). Jézus mondja: „Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: - Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát.” (Mt 7,21) Nem egy üres, képzeletbeli dologról van szó, hanem amint már korábban láttuk az ember részéről a hit egy aktív, cselekvő elkötelezettség az élő Isten felé. Isten részéről egy hűségnyilatkozat, amelyben ő folyamatosan nevel, atyai szeretettel szinte dajkál, Mesterként előttünk jár, és amelyre az ember válasza egy cselekvő, élő és működő hűség, Jézus szavaival kifejezve: ahol az ember nap mint nap az igazsághoz szabja tetteit, vagyis teljesíti az Atya akaratát, és ezzel viszontszereti őt. Az élő hitét nem kell elrejtenie, hanem a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.
Feladat a mai napra: Ma hűséggel és elkötelezettséggel akarom megtenni állapotbeli kötelességeimet.