XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. május 8., csütörtök

Május 8.



Jn 6, 36-47                         (Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön)

De megmondtam, hogy bár láttok, mégsem hisztek. Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon.” A zsidók elkezdtek zúgolódni, amiért azt mondta: „Én vagyok a mennyből alászállott kenyér.” Így érveltek: „Nem Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát, hogy a mennyből szálltam alá?” Jézus azonban így szólt: „Ne zúgolódjatok egymás között. Senki sem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza, s én feltámasztom az utolsó napon. Megírták a próféták: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van.

Milyen felemelők Jézus szavai: Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. Mindenki, aki keresi őt, benne rátalálhat az Életre, mert Jézus senkit sem utasít vissza. Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon. Milyen alázattal beszél Jézus. Ki mondhatja magáról, hogy azért jött, hogy nem a maga akaratát tegye, hanem annak akaratát, aki őt küldte? Jézus teljesen egy az Atya vágyával: hogy életet adjon mindenkinek. Nem személyválogató, mindenkinek felkínálja az üdvösséget. De az embernek olykor el is kell fogadnia. De hogy az nem mindig könnyű, azt a zsidók reakcióján láthatjuk, akik zúgolódni kezdtek: „Nem Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát, hogy a mennyből szálltam alá?” Abba a hibába estek, hogy a saját tudásukkal kezdtek el érvelni. Bár ismerték Józsefet és Máriát, de vajon tényleg tudták, hogy Jézus kicsoda? Azt gondolták, hogy József fia, de nem ismerték Jézus születésének titkát. Az előítéletek általában a legnagyobb buktató, mind az istenkapcsolatban, mind az emberekkel való kapcsolatban. Ha úgy gondoljuk, hogy már mindent tudunk a másikról, akkor nem adunk neki lehetőséget arra, hogy megossza velünk élete gazdagságát. Ha az emberi kapcsolatokat már tönkre teszi az ilyen hozzáállás, akkor még mennyire veszélyezteti a hitünkben való növekedést és végeredményben az igazi boldogságunkat?
Feladat a mai napra:  Milyen gondolatokkal, érzéssel közeledek ma az emberekhez, akikkel találkozom? Lehetőséget akarok neki adni arra, hogy teljesen új fényben ismerjem meg őt.