Bölcs 12,13.16-19; Róm 8,26-27; Mt 13,24-43
Abban az időben: Jézus egy
másik példabeszédet is mondott a tömegnek: ,,A mennyek országa olyan, mint
amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Míg az emberek aludtak, jött az
ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kikelt és
kalászba szökkent, felütötte fejét a konkoly is. Akkor a szolgák odamentek a
gazdához, és megkérdezték: »Uram, te ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnét került
hát bele a konkoly?'' Az így válaszolt: ,,Ellenséges ember műve ez.'' A szolgák
erre megkérdezték: ,,Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?'' Ő azonban
így felelt: ,,Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek!
Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő. Aratáskor majd megmondom az
aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük,
a búzát pedig hordjátok a magtáramba!''
Azután egy másik
példabeszédet is mondott nekik: ,,A mennyek országa olyan, mint a mustármag,
amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis,
amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek
az ég madarai és ágai között fészket raknak.''
Végül ezt a példabeszédet mondta nekik: ,,A
mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három
véka lisztbe, és az egész megkel tőle.'' ...” Akinek van füle, hallja meg!''
Az évközi idő 16.
vasárnapján, Jézus a mennyek országáról tanít minket az evangéliumban. Három
példabeszédet is mond, amivel szemléltetni akarja ennek mély valóságát: A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó
magot vetett a földjébe;... A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet
egy ember elvetett a földjébe;... A
mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három
véka lisztbe, és az egész megkel tőle.”
Mit is értünk Isten országa alatt? Hogyan kell ezeket értelmezni? Jézus a
magyarázatban azt mondja: „Aki a jó magot
veti, az az Emberfia.” Josef Ratzinger „a
Názáreti Jézus” című könyvében így fogalmazza meg: „Isten országa, aki
közöttünk áll, maga Jézus, csak nem ismerjük... Isten országának új közelsége,
amelyről Jézus beszél, ő maga. Az ő jelenléte és tevékenysége által a cselekvő
Isten egészen új módon itt és most belépett a történelembe.”[1]
Ezeken a példabeszédeken keresztül tehát Jézust ismerhetjük meg jobban,
valamint jelenlétét, cselekvését, hatását a világban. Jézus a magvető, aki jó
magokat vet el a szántóföldbe. „A szántóföld a
világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az aratás a
világ vége”, amikor szétválasztják a igazakat és a
gonoszokat. Ott dől majd el az ember végleges sorsa. De még többet is tudhatunk
meg Jézusról: „olyan, mint a
mustármag, amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más
magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik,
úgyhogy jönnek az ég madarai és ágai között fészket raknak.” Jézus, itt saját életére utal, aki földi életében a legkisebbek közül
volt, szegény, jelentéktelen, utolsó az emberek között, akire sokan nem akartak
hallgatni. Viszont felnőtt és „nagyobb lett
minden veteménynél” (azaz minden embernél). Azok azonban, akik
hallgatnak rá, hozzá jönnek, nála táplálékra, menedékre, árnyékra, felüdülésre
találnak. És végül Jézus élete és jelenléte a kovászhoz hasonlít, mely
megkeleszti az egész tésztát. Aki befogadja Jézust az életébe, annak az élete
átalakul, jó ízt kap, jézusi ízt, az odaadott szeretet ízét.
Mit jelentenek ezek a
példabeszédek számára? Mit tanulhatunk tőlük? Jézus azt mondja a végén: „Akinek van füle, hallja meg!” Vajon van fülünk, hogy meghalljuk azt, amit Jézus igazán üzenni akar
nekünk? Törekedjünk arra, hogy Jézust kövessük. Engedjük, hogy Jézus élete,
értékrendje, útja, erős legyen bennünk és köztünk, hogy majd a mi életünk is
hozzá hasonlóan jó kovász, árnyékot, táplálékot nyújtó fa legyen a világban.
Feladat a hétre: Ezen a héten arra törekszünk, hogy Jézus értékei
szerint éljünk