Zsolt 118,25-29 (Áldott, aki az Úr nevében jön!)
Uram,
küldj szabadulást, Uram, adj áldást és kegyelmet!
Áldott,
aki az Úr nevében jön! Az Úr házából megáldunk titeket.
Az Úr az
Isten, az ő fénye világít nekünk. Álljatok be a menetbe, legyen zöld ág a
kezetekben, egészen az oltár szarváig!
Istenem
vagy, hálát adok neked, Istenem, hálaénekkel dicsőítlek!
Adjatok
hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.
A 118. zsoltár utolsó szakaszában megint a
különböző csoportok adják át egymásnak a szót: Az egyéni imádkozó könyörög az
Úrhoz, utána a pap intézi áldó szavait a közösséghez, amelyre a gyülekezet
válaszol. A pap utolsó két felszólítását az imádkozó szakítja félbe, aki
megismétli hálaadását. A zsoltár a kezdő szavakkal végződik, és így keretbe
foglalja a hálaéneket: „Adjatok
hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.” A mai szakaszból néhány vers
számunkra is biztosan nagyon ismerős, hiszen az újszövetség idézi, és a
liturgiában használjuk azokat. A héber szerint a 25 vers kezdődik a Hosianna!
szóval, ami annyi jelent, mint Segíts! Az itteni fordítás szerint Küldj szabadulást, a Káldi biblia
fordítása szerint „nyújts, Uram,
segítséget! Mi a héber hozsannát már nem szoktunk használni az
eredeti értelemben, inkább liturgikus felkiáltás lett. Amikor Jézus bevonult
Jeruzsálembe ezt a két verset valóban kiáltották neki, mint Messiásnak: Hozsanna
Dávid fiának! Áldott, aki az Úr
nevében jön! (Mt 21,9). A tömeg ezzel ünnepelte Jézust, valamint ágakat
lengettek, amelyeket a fákról vagdostak. A liturgikus szertatásban is hasonló
gesztust alkalmaztak, ahogyan itt olvashatjuk. Talán a Neh 8,13-18-ban leírt
ünnepre utal. A nép zöld ágakkal vett részt a körmenetben. (Az oltár négy sarka
kiemelkedett, ezeket nevezték szarvaknak.)
A zsoltárnak ezeket a fontos verseit megtaláljuk a szentmisében is. Minden eucharisztia liturgiájában, a
sánctusban („szent vagy”-ban) így köszöntjük az érkező Urat: Áldott, aki az Úr nevében jön! És még előtte van egy rész, ahol a hívő közösség és a
pap egymásnak adják a szót: „Pap: Az Úr legyen veletek. Hívők: És a te
lelkeddel. Pap: Emeljük föl
szívünket. Hívők: Fölemeltük az
Úrhoz. Pap: Adjunk hálát
Urunknak, Istenünknek. Hívők: Méltó
és igazságos. Pap: (Mert)
Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát
adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: Krisztus, a
mi Urunk által.” Ezekkel a szavakkal
elmélkedve, mai imádságunk váljon szívből fakadó hálaadássá.
Feladat a mai napra: Elgondolkodom azon, hogyan
tapasztaltam meg ezen a héten a zsoltár szavait életemben és milyen módon szólt
hozzám Isten ezeken keresztül.