- élet és szeretet –
Ferenc pápa írja Evangelii gaudium apostoli buzdításában: „Rendelkezésünkre
áll az élet és a szeretet kincstára, amely nem csaphat be, az üzenet, amely nem
manipulálhat, és nem csalhat meg. Olyan válasz, amely leszáll az ember mélyére,
és képes támaszt nyújtani neki, képes felemelni őt. Ama igazság ez, amely nem
válik divatjamúlttá, mert be tud hatolni oda, ahová semmi más nem képes.”
(EG265) A következő hetekben erről a rendelkezésünkre álló, az élet és szeretet
kincstáráról szeretnénk elmélkedni.
Zsolt 34,12-19 (Ki az, aki élni akar? Ki kíván sok évet?)
Gyertek, fiaim, és hallgassatok rám, az Úr félelmére
tanítalak titeket. Ki az, aki élni akar? Ki kíván sok évet, hogy élvezze a
boldogságot? Őrizd nyelvedet a gonoszságtól, s ajkadat az álnok beszédtől!
Hagyd el a rosszat és válaszd a jót, keresd a békét és járj a nyomában! Az Úr
szeme az igazakra tekint, füle meghallja kiáltásukat. De a gonoszoktól
elfordítja arcát, s eltörli emléküket a földön. Az igazak kiáltottak, s az Úr
meghallotta, megmentette őket minden bajtól. A megtört szívűekhez közel van az
Úr, a bánatos lelkűt meggyógyítja.
Ki az, aki élni
akar, s jó napokat kíván látni? Ezt a kérdést teszik
fel a mai zsoltárban. Ma mi is megkérdezhetjük magunktól: én élni akarok, szeretem
az életet, az életemet? Talán spontán válaszunk erre a kérdésre nem lenne más,
mint „persze, ez egyértelmű, vajon van valaki, aki nem akar élni?” Bár vannak
olyan tapasztalataink, mint amikor nincs kedvünk felkelni reggel, vagy amikor
úgy érezzük, hogy nehéz az élet, ezek azonban nem azt jelentik, hogy nem
akarunk élni. Bizonyára élni akarunk, csak nem úgy, ahogyan éppen most. Az
ember élni akar, de nem akármilyen módon, hanem úgy, hogy az jó legyen neki.
Ezért a kérdés második része is lényeges: Ki az, aki élni akar, s jó napokat
kíván látni? Vagy a fönti fordítás szerint: Ki kíván sok évet, hogy élvezze a
boldogságot? Vajon ki ne válaszolná erre: én? Igen, én kívánom, hogy jó és
boldog napokat lássak és éljek meg életemben! Isten, az élet adója (vö. Ter
1,27; 2,7) és az élet barátja [vö. Bölcs 11,24.26 (Mert szeretsz mindent,
ami van, és semmit sem utálsz abból, amit alkottál. De te kímélsz mindent, mert
a tiéd, életnek barátja)] boldog életre teremtett minket, és erre akar
tanítani, hogy hogyan éljünk igazán jól, boldogan. Gyertek, fiaim – és lányaim –, és
hallgassatok rám, az Úr félelmére tanítalak titeket. Az Úr félelme nem
jelent mást, mint Isten tiszteletét, hogy hagyjuk,
hogy Ő mutassa meg nekünk az élet útját (vö. Zsolt 16,11). Nem Istentől kellene
félnünk, hanem inkább attól, hogy nem élünk jól, hogy az élet „mellett” élünk.
Az élethez vezető útról beszél teljes egészében Isten
szava, a Biblia. A mai idézet is ad útmutatást a boldog élethez: Hagyd el a
rosszat és válaszd a jót, keresd a békét és járj a nyomában! Figyeljünk rá,
elmélkedjünk rajta.