Jer 31,1-7 (Isten örök szeretettel szeret minket)
Abban az időben - mondja az Úr - Izrael minden
nemzetségének Istene leszek, ők meg az én népem lesznek. Ezt mondja az Úr:
Kegyelmet talált a pusztában a kardtól megmenekült nép: Izrael nyugalma felé
tart. Megjelent neki a távolból az Úr: örök szeretettel szerettelek, azért
megőriztem irántad irgalmasságomat. Újra fölépítlek, és te fölépülsz, Izrael
szűzi leánya! Ismét fölékesíted magad dobjaiddal, és táncot járva vidáman
vonulsz ki. Újra szőlőt ültetsz majd Szamaria hegyein. [És akik ültetik, azok
élvezik majd gyümölcsét.] Igen, eljön a nap, amikor az őrök így kiáltanak
Efraim hegyein: Rajta! Menjünk fel a Sionra, az Úrhoz, a mi Istenünkhöz! Mert
ezt mondja az Úr: Kitörő örömmel örüljetek Jákobon, ujjongjatok a nemzetek
elsején! Hadd hallják! Zengjétek dicséretét és hirdessétek: Az Úr
megszabadította népét, Izrael maradékát.
A
múlt héten inkább arról a tényről elmélkedtünk, hogy Istentől származunk, az ő
gyermekei vagyunk. Ezen a héten vegyük jobban szemügyre, hogy kicsoda ez a
Mennyei Atya, milyen Ő? A szentírásban különböző képeket kapunk Istenről, attól
az akkori kor világfelfogása és tapasztalatától függően. Jézus Krisztus
életével és tanításával rávilágított arra, hogy Isten elsősorban szerető,
igazságos, gondviselő, irgalmas Atya. A mai idézetben, Jeremiás próféta
könyvéből, belekóstolhatunk abba, hogy milyen ízű ez a szeretet. Azt mondja
népének az Isten: Kegyelmet talált a
pusztában a kardtól megmenekült. Isten Könyörületes.
Látja népének vergődését, küzdelmeit és megkönyörül rajta. Nem adja halálra,
nem hagyja éhen halni, nyugalmat biztosít neki. Örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat.
Isten szeretete örökké tart. „A
szeretet nem szűnik meg soha”, mondja Szent Pál (1Kor 13,8). Újra felépít
és felépül, ismét felékesedik, vidáman vonulhat ki, újra szőlőt ültethet, és
élvezhetik gyümölcseit, és eljön a nap, amikor mindenki kitörő örömmel az Úr
dicséretét zengi, mert szíve hálatelt a megtapasztalt szabadulástól. (vö. Jer
31). Néha, amikor a bánatos a szívünk, nehéz elhinnünk, hogy valóban örök
szeretettel szeret miket az Isten. Ám pontosan annak jeleinek tudatosítása a
legjobb gyógyír bánatunk ellen, hiszen mindannyiunkkal tett nagyon sok jót az
Isten, mindannyiunk gondját viseli. A tiédet is! Csak nyisd ki a szemed, és
vedd észre! És engedd, hogy a szíved táncra perdüljön.
Feladat a mai napra: Figyelmes vagyok a mai napon az apró ajándékok,
kegyelmek iránt (pl. hogy fel tudtam kelni, hogy van erőm, munkám, családom,
hogy valaki kedves hozzám, rám mosolyog, vagy jót tehetek valakivel, bár talán
éppen csak a kötelességemet teljesítem…), és hálát adok Istennek.