XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. január 22., csütörtök

Január 22.



Mk 7,14-23                      (ami kimegy az emberből, az teszi tisztátalanná az embert)

Ismét magához szólította a népet. „Hallgassatok rám mindnyájan - mondta -, és értsétek meg: Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. Ha valakinek van füle a hallásra, hallja meg!” Amikor a tömeg elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Így felelt nekik: „Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy ami kívülről kerül be az emberbe, nem szennyezheti be, mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: aztán a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának minősített minden ételt. De hangoztatta, hogy ami kimegy az emberből, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.

Mit jelent tisztán élni? Hogyan élhetünk Isten előtt igazán tisztán? A zsidó farizeusok abban látták az Isten előtti tisztaságot, ha minden parancsot tökéletesen megtartanak, ha nem érintkeznek tisztátalan dologgal, nem esznek tisztátalan dolgot. De Jézus átlátta a szívüket, és látta, hogy sok gond onnan származik, hogy a belső világuk igen sötét. Ha saját magunkba tekintünk, mi is megtapasztaljuk, hogy milyen nyomorúságosak vagyunk, mert ítélkezünk, összehasonlítjuk magunkat másokkal, irigykedünk, lelankadunk, ha nekünk nem sikerül jobb eredményt felmutatni másnál, nagyobbnak gondoljuk magunkat másoknál, vagy haragszunk valakire, utálunk valakit... stb. Akaratlanul is bennünk vannak ezek a gondolatok. Jók akarunk lenni és érzzük, hogy nem tudunk. Mi erre a megoldás? Jézus arra hív minket, hogy olyanok legyünk mint a gyermekek. A gyermek tudja, hogy szeretve van. És bármi történik vele, ártatlanul odaszalad a szülőjéhez és elmondja neki. Nem tesz különbséget, hogy az jó vagy rossz, nem csinál magának lelkiismeret furdalásokat, nem takargatja, hanem elmondja, és befogadja a szülő szeretetét. Isten előtt akkor leszünk tiszták, ha ártatlanul mint a gyermekek oda tudunk szaladni mennyei Atyánkhoz, és elmondani neki, ami bennünk támadt, ha nem takargatjuk előtte sötét gondolatainkat és cselekedeteinket, hanem bizalommal mindent feltárunk előtte. Akkor mindenre fény derül, és megtisztul, akkor kimondhatja fölöttünk irgalmas szavát, és fölemelhet, felruházhat szeretetével.
Feladat a mai napra: Bármilyen gondolat/érzés támad bennem, megosztom Istennel.