Napi elmélkedéshez: Ter 4,1-10
Az ember megismerte feleségét, Évát, ez fogant,
megszülte Kaint, és így szólt: „Isten segítségével embert hoztam a világra.”
Aztán újra szült: Ábelt, a testvérét. Ábel juhpásztor lett, Kain pedig
földműves. Bizonyos idő elteltével történt, hogy Kain a föld terméséből
áldozatot mutatott be az Úrnak. Ábel is áldozatot mutatott be, nyája zsenge
bárányaiból, azok zsírjából. Az Úr kegyesen tekintett Ábelre és áldozatára,
Kainra és áldozatára azonban nem tekintett. Ezért Kain nagyon haragos lett, és
lehorgasztotta fejét. Az Úr szólt Kainhoz: „Miért vagy haragos, és miért
horgasztod le a fejed? Ha helyesen teszel, miért nem emeled fel a fejed? De ha nem
cselekszel helyesen, nem bűn van-e az ajtó előtt, mint leselkedő állat, amely
hatalmába akar keríteni, s amelyen uralkodnod kell? Kain közben így szólt
testvéréhez, Ábelhez: „Menjünk a mezőre!” Amikor pedig a mezőn voltak, Kain
rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte. Ekkor az Úr megkérdezte Kaint:
„Hol van a testvéred, Ábel?” Ő így válaszolt: „Nem tudom; talán őrzője vagyok
testvéremnek?” Erre ő ezt mondta: „Mit tettél? Testvéred vére felkiált hozzám a
földről.”
A mai napon szemlélhetjük, ahogy egy embernek engedetlensége miatt sokan
bűnössé váltak, hiszen az első emberpár bűnbeesése azt a lehetőséget
tárja elénk, hogy belső szabadságból akár jó vagy a rossz mellett dönthetünk.
Gyermekeikben már láthatjuk, hogyan örökölték ezt a lehetőséget, sőt mi több,
örökölték az Isten iránti bizalmatlanságot és gyanakvást is, hogy ő esetleg nem
akar jót nekik. Káin ezt úgy éli meg, hogy Isten Ábel áldozatát jobban szereti,
mint az övét. Érdekes felfigyelni egy apró különbségre: Káin a föld terméséből
mutatott be áldozatot, Ábel pedig nemcsak a nyájából, hanem nyája zsenge bárányaiból és azok zsírjából. Ábel nyájának a
legszebbjéből, legértékesebbjéből hozott áldozatot, mely azt mutatja, hogy igaz
szívből, gyöngéden szereti az Istent. Káin csak valamit áldozott fel,
különösebb szeretet nélkül. Isten észrevette ezt a különbséget kettőjük
szívében, amiért neki Ábel áldozata jobban tetszett. De ahelyett, hogy Káin
elgondolkodott volna azon, hogy miért más az ő áldozata, mint Ábelé, és
megkérdezte volna az Istentől, hogy mi nem tetszik neki benne, megharagszik
Istenre és Ábelre, irigykedik rá, és vérig megsértődik. Isten figyelmezteti őt,
hogy uralkodhat érzésein, de Káin erre már nem képes. Elzárkózik a párbeszéd és
minden elől, ami más fényt vethetne a helyzetre. Belecsavarodik érzéseibe és
meglátásaiba, és hagyja, hogy annyira eluralkodjon rajta a gyűlölet, hogy
megöli testvérét. Ezzel a tettel megbélyegzi egész életét. Hogyan tapasztaljuk
a bűn valóságát saját életünkben? Hogyan ismerem fel saját magamban az
elzárkózás mechanizmusát? Hogyan bélyegzi meg a bűn az életemet?
Feladat a mai napra: Amikor érzem, hogy elkezdek belecsavarodni saját
érzéseimbe, gondolataimba, segítségül hívom Jézust: Jézus, Dávid Fia, könyörülj
rajtam!
Visszatekintés a napra: Újra elolvasom a mai idézetet és
feljegyzéseimet. Hogyan tapasztaltam a nap folyamán a bűn mechanizmusát? Hol
kezdtem el belecsavarodni saját érzéseimbe, gondolataimba? Hogyan bántam ezzel
a helyzettel? Hogyan érzékeltem Jézus jelenlétét? Tudtam-e engedni, hogy
segítsen rajtam? Kérem Istentől a kegyelmet, hogy minden szándékommal és
cselekedetemmel őt tudjam szeretni.