XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. április 29., szerda

Április 29.



ApCsel 12,24 - 13,5a       (Egy nap, amikor az istentiszteletet tartották és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek...)
Az Isten, szava egyre szélesebb körben terjedt. Barnabás és Saul feladatukat elvégezve visszatértek Jeruzsálemből. Jánost, vagy másik nevén Márkot, is magukkal vitték. Az antióchiai egyházban volt több próféta és tanító, mint Barnabás, a Nigernek is nevezett Simon, a cirenei Luciusz, Heródes tejtestvére, Manaén és Saul. Egy nap, amikor az istentiszteletet tartották és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek: „Rendeljétek nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyet szántam nekik!” Erre böjtöt tartottak, majd rájuk tették kezüket, és útnak bocsátották őket. A Szentlélektől küldetve Szeleukiába mentek, onnét Ciprusba hajóztak. Szalamiszba érve a zsidók zsinagógáiban hirdették az Isten szavát.

A fogyasztói társadalomban a böjt, és a lemondás szinte élet-idegennek tűnik, mert teljesen ellentétes mindazzal, amit felénk sugároznak a reklámokban. Mindenütt arra sarkallnak minket, hogy vegyünk, fogyasszunk, még akkor is, ha már a fülünkön jön ki a sok fogyasztás, vásárlás. A lelki élet egyik hathatós, ám sajnos elfeledett eszköze a böjt. Loyolai Szent Ignác egyszer azt mondta, „Kevesen tudják elképzelni, hogy Isten mit hozhatna ki az életükből, ha teljesen átadnák magukat.” Így van ez a böjttel is, kevesen tudják elképzelni, hogy milyen hathatós eszköz lenne a kezükben, ha mernének böjtölni és imádkozni, lemondani dolgokról, amik fontosak, vagy legalábbis annak tűnnek. Mennyi olyan terület van csak a saját életünkben, ahova a böjtöléssel és imádsággal változást, megoldást tudnánk hozni. Miközben nagy hittel és elszántsággal imádkozunk, és kérjük Istent, hogy segítsen adott élethelyzetekben, körülményekben, problémákban, mi magunk pl. nagyobb horderejű, fontosságú dolgokban nem teszünk meg mindent, amit megtehetnénk. Egyszer egy gyermeki lélek úgy fogalmazta meg a nagyböjti lemondását, „ha a szívemben megszületik a vágy, hogy elcsábuljak, akkor csak kacsintok egyet, és azt mondom, hogy Uram, ezt most (pl. hús, édesség, étel esetén) neked teszem félre.” A bibliában több helyen is olvashatunk a böjtről, mint eszközről. Nézzünk körül az életünkben, környezetünkben, és gondoljuk végig, hogy a magunk részéről mennyi mindenben próbálhatnánk meg segíteni, ha egy kicsit félretennénk a kényelmünket, és megpróbálnánk lemondani, böjtöt tartani. Ez nem kötelező elvárás, egy lehetőség részedről, egy eszköz a kezedben. Tudjunk róla, hogy ezzel is élhetünk, érezzük át, hogy Isten milyen eszközt ad a kezünkbe, pusztán szeretetből.
Feladat a mai napra: A mai nap böjtöt tartok, és lemondok valamiről, ami természetesen nem akadályoz a munkám, feladataim, kötelezettségeim elvégzésében.