XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. szeptember 7., hétfő

Szeptember 7.



Bölcs 9,1-6.9-11               (Bölcsesség)
Atyáim Istene, irgalomnak Ura, aki a szavaddal teremtettél mindent, s bölcsességeddel alkottad az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál, s igazgassa a világot szentségben és igazságosságban és egyenes lélekkel tegyen igazságot: add meg nekem a bölcsességet, trónod osztályosát, és ne zárj ki engem gyermekeid közül. Hiszen szolgád vagyok, szolgálód fia, gyönge és rövid életű ember, és édeskeveset értek a joghoz és törvényhez. Ha mégoly tökéletes is valaki az emberek fiai között, de a tőled való bölcsességnek híjával van, semmibe kell venni. Nálad a bölcsesség, ismeri műveidet, jelen volt, amikor a világot teremtetted, és tudja, mi kedves a szemedben és mi helyes a parancsaid szerint. Küldd le szent egedből, dicsőséged trónjától, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben. Mert tud és ért mindent; tetteimben józanul vezet majd és megoltalmaz hatalmával.

Ezen a héten az erényekről szeretnénk elmélkedni és arról, miként lehet a család az erények iskolája. Az erényeket a történelem folyamán több kategóriába sorolták: az isteni erényekbe, a sarkalatos erényekbe és az erkölcsi erényekbe. Minden kor embere elismert bizonyos erényeket, sőt, már a régi görög filozófusok is úgy tartották, hogy gyakorlásuk teszi igazán értékessé az ember életét. De honnan jönnek, és hogyan gyakorolhatjuk őket? A mai szentírási idézet a Bölcsesség könyvéből rámutat egy nagyon lényeges mozzanatra: az erények elsősorban ajándékok. Istentől kérhetjük őket, úgy mint Salamon, aki azért lett kedves Isten előtt, mert nem egy felfuvalkodott, gőgös király volt, hanem olyan király, aki tudta, hogy szüksége van Isten segítségére. Nem tartotta magát bölcsnek, hanem Istentől kérte a bölcsességet. A bölcsességet pedig Isten társának nevezte, aki jelen volt már a világ teremtésénél, aki ismeri Isten műveit, tudja, mi kedves a szemében, mi a helyes, hogyan kell egy Istennek tetsző életet élni. Ez volt Salamon számára a legfontosabb, hogy Isten útjai szerint járjon, kedves legyen Isten előtt. A mai ember sok „izmus” befolyása alatt áll, idealizmus, relativizmus, materializmus, egoizmus... Sok lehetőség kínálódik fel előtte, de hol, mibe találja meg igazi boldogságát? Miben rejlenek igazi értékek? Kinek akar tetszeni? Saját magának? A divatnak? A társadalom gondolkodásának? Vagy Istennek? A keresztény családnak egyik legfontosabb és legégetőbb feladata, hogy az erények iskolája legyen. Komoly döntést jelent minden keresztény számára, hogy Istennek akarjon tetszeni, nem másnak. Ennek a döntésnek a mindennapi életben kell meglátszódnia, különösképpen abban, hogy tudatosan kerüljük az önzést, és keressük a szeretet útjait, azt ami mindenkinek az épülését szolgálja.
Feladat a mai napra:  Tegyük Salmon királyhoz hasonlóan: kérjük Istentől a bölcsesség ajándékát, hogy mindig meg tudjuk különböztetni, „mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes” (Róm 12,2).