1Jn 4,16-21
Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel
Isten van irántunk. Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az
Istenben marad, s az Isten is benne marad. ... Azért szeretjük (az Istent),
mert ő előbb szeretett minket. Ha valaki azt állítja, hogy: „Szeretem az
Istent”, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit
lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát. Ezt a parancsot kaptuk tőle:
Aki Istent szereti, szeresse testvérét is.
Vajon János apostollal együtt mondhatom én is: „Megismertük
és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk.”? A szeretet megismerése
az ember egész létével történik, itt nem csupán ésszerű felfogásáról van szó. A
tanítás mellett szükség van a szív elfogadására és a hitre. Az élő Isten
megismerése a szeretet felé vezető út. Természetesen ez egy folyamat, állandó
úton-lét: a szeretet sosincs „készen”, sosincs befejezve, nem mondhatjuk soha,
hogy már teljesen megismertem Istent és a szeretetet. Sokszor téves és hamis
felfogásunk van a szeretetről, amit ki kell javítanunk. Jézus Krisztust szemlélve,
egyre jobban megbarátkozhatunk Isten igazi szeretetével. Összehozhatjuk Jézus
életét saját életünkkel. Amit Jézus élt, az nem csak a múlté, hanem ma is így
cselekszik velünk. Életünk így az Isten és ember közötti szeretet történetévé
válik. Azért szerethetünk, mert Isten előbb szeret minket. „Isten- és
felebaráti szeretet Isten bennünket megelőző szeretetéből fakad, aki előbb
szeretett minket. Így ez a parancs már nem kívülről érkező, számunkra
lehetetlenséget előíró „parancs”, hanem az ajándékozott szeretet belső
megtapasztalása, melynek lényege szerint tovább kell adnia magát. A szeretet
szeretet által növekszik. A szeretet „isteni”, mert Istentől jön és Istennel
egyesít minket”. Az Isten- és felebaráti szeretet egymástól
elválaszthatatlan. „Ha életemből teljesen hiányzik az Istennel való érintkezés,
akkor a másikban mindig csak a másikat látom, és nem ismerhetem föl benne az
isteni képmást. Ha pedig teljesen kihagyom az életemből a felebaráthoz való
odafordulást és csak „jámbor” akarok lenni, csak „vallási kötelezettségeimet”
akarom teljesíteni, akkor elsorvad az Istennel való kapcsolatom is. Ez a
kapcsolat ekkor csak „korrekt”, de szeretet nélküli. Csak akkor leszek érzékeny
Isten iránt is, ha él bennem a készség, hogy közeledjek a felebaráthoz és
kifejezzem iránta a szeretetemet.” (XVI.
Benedek Pápa, Deus caritas est 18.)
Feladat a mai napra: Ezen elgondolkozom a nap
folyamán. Isten miben mutatta meg nekem szeretetét, és hogyan tapasztalom most?
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek!
---
Este: lelkiismeretvizsgálat: „Nyisd
meg szemem, Uram, hadd szemléljem a csodákat igédben,”(Zsolt 119,18) hadd lássam szereteted csodait életemben.
Hálás
vagyok a mai napon kapott szeretetért.