XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. március 11., péntek

Március 11.



Lk 23,32-34.39-46: Jézust keresztre feszítik és meghal a kereszten
Két kivégzésre ítélt gonosztevőt is vittek vele. Amikor odaértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették, s a gonosztevőket is vele, egyiküket jobbról, másikjukat balról.  Jézus pedig mondta: "Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek." Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta: "Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magad és minket is." A másik rászólt: "Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a büntetést szenveded. Mi tetteink méltó jutalmát kapjuk. De ő nem csinált semmi rosszat." Aztán hozzá fordult: "Jézus, emlékezzél meg rólam, országodban." Ezt válaszolta neki: "Bizony mondom neked, még ma velem leszel a mennyben." A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, s egészen a kilencedik óráig tartott. A nap elsötétedett, a templom függönye középen kettéhasadt. Jézus ekkor hangosan felkiáltott: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” E szavakkal kilehelte lelkét.

„Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13) – Ezeket a szavakat hagyta Jézus az apostolokra az utolsó vacsorán, és most ő maga teljesíti be szemük láttára. A szeretet teljes odaadásának napja ez. Jézus semmit sem tartott vissza magának, mindent átadott nekünk, értünk. Felidéződnek bennünk Izajás szavai a szenvedő szolgáról szóló negyedik énekből: „Majd ha véget ér lelkének gyötrelme, látni fogja a világosságot, és megelégedés tölti el. Szenvedésével sokakat megigazultakká tesz szolgám, mivel gonoszságaikat magára vállalta. Ezért osztályrészül sokakat adok neki, és a hatalmasok lesznek a zsákmánya, amiért életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták, noha sokak vétkeit hordozta, és közben imádkozott a bűnösökért.” (Iz 53,11-12). Ma újra olvassuk át a szeretet himnuszát. A szeretet betejesedését szemlélhetjük Jézusban. Egyetlen mozgatóereje a szeretet volt, utolsó leheletéig. Még az végső pillanatban is szeretettel tudott odafordulni a jobb latorhoz, és az üdvösség reményével megerősíteni őt. Ma arra buzdít minket: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” (Jn 15,12). Ti is képesek vagytok erre a szeretetre! Képesek vagytok szeretetetekkel kettéhasítani a gonoszság függönyét, széttörni a gyűlölet bilincseit. Igaz, ez nem az a dicsőséges diadalmenet, mint a világ hőseinél. A szeretet nem diadalra vágyik, hanem arra, hogy másokat életre keltsen. A szeretet tudja, hogy diadalra fog jutni, akkor is, ha látszólag vereséget szenved, mert „a szeretet nem szűnik meg soha”. (1Kor 13,8)

Feladat a mai napra: Ma szeretettel bánok azokkal, akik közel állnak hozzám.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek! ---
Este:Visszatekintés a napra: A esti visszatekintést a keresztút tizenegyedik és tizenkettedik stációjának elimádkozásába foglalom. Saját szavaimmal elmondom Jézusnak, hol tudtam odaadni életemet azokért, akik közel állnak hozzám, és hol van szükségem megbocsátásra. Engedem, hogy Jézus irgalmas tekintete maradjon rajtam. – „Remélek az Úrban, benne remél lelkem, és bízom a szavában. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őr a hajnalt, várja Izrael az Urat. Mert az Úrnál az irgalom és bőséges nála a megváltás. Ő váltja meg Izraelt minden bűnétől.” (Zsolt 130,5-8)