Lk 23,32-34.39-46: Jézust
keresztre feszítik és meghal a kereszten
Két kivégzésre ítélt gonosztevőt is vittek vele. Amikor
odaértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették, s a
gonosztevőket is vele, egyiküket jobbról, másikjukat balról. Jézus pedig mondta: "Atyám, bocsáss meg
nekik, hisz nem tudják, mit tesznek." Az egyik fölfeszített gonosztevő
káromolta: "Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magad és minket
is." A másik rászólt: "Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a
büntetést szenveded. Mi tetteink méltó jutalmát kapjuk. De ő nem csinált semmi
rosszat." Aztán hozzá fordult: "Jézus, emlékezzél meg rólam,
országodban." Ezt válaszolta neki: "Bizony mondom neked,
még ma velem leszel a mennyben." A hatodik óra körül sötétség támadt
az egész földön, s egészen a kilencedik óráig tartott. A nap elsötétedett, a
templom függönye középen kettéhasadt. Jézus ekkor hangosan felkiáltott: „Atyám,
kezedbe ajánlom lelkemet.” E szavakkal kilehelte lelkét.
„Senki sem szeret jobban, mint
az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13) – Ezeket a szavakat hagyta Jézus az
apostolokra az utolsó vacsorán, és most ő maga teljesíti be szemük láttára. A
szeretet teljes odaadásának napja ez. Jézus semmit sem tartott vissza magának,
mindent átadott nekünk, értünk. Felidéződnek bennünk Izajás szavai a szenvedő
szolgáról szóló negyedik énekből: „Majd ha véget ér lelkének gyötrelme,
látni fogja a világosságot, és megelégedés tölti el. Szenvedésével sokakat
megigazultakká tesz szolgám, mivel gonoszságaikat magára vállalta. Ezért
osztályrészül sokakat adok neki, és a hatalmasok lesznek a zsákmánya, amiért
életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták, noha sokak vétkeit
hordozta, és közben imádkozott a bűnösökért.” (Iz 53,11-12). Ma újra
olvassuk át a szeretet himnuszát. A szeretet betejesedését szemlélhetjük
Jézusban. Egyetlen mozgatóereje a szeretet volt, utolsó leheletéig. Még az végső
pillanatban is szeretettel tudott odafordulni a jobb latorhoz, és az üdvösség
reményével megerősíteni őt. Ma arra buzdít minket: „Az az én parancsom, hogy
szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” (Jn 15,12). Ti is
képesek vagytok erre a szeretetre! Képesek vagytok szeretetetekkel
kettéhasítani a gonoszság függönyét, széttörni a gyűlölet bilincseit. Igaz, ez
nem az a dicsőséges diadalmenet, mint a világ hőseinél. A szeretet nem diadalra
vágyik, hanem arra, hogy másokat életre keltsen. A szeretet tudja, hogy
diadalra fog jutni, akkor is, ha látszólag vereséget szenved, mert „a
szeretet nem szűnik meg soha”. (1Kor 13,8)
Feladat
a mai napra: Ma szeretettel
bánok azokkal, akik közel állnak hozzám.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek!
---
Este:Visszatekintés a napra: A esti visszatekintést a
keresztút tizenegyedik és tizenkettedik stációjának elimádkozásába foglalom. Saját
szavaimmal elmondom Jézusnak, hol tudtam odaadni életemet azokért, akik közel
állnak hozzám, és hol van szükségem megbocsátásra. Engedem, hogy Jézus irgalmas
tekintete maradjon rajtam. – „Remélek az Úrban, benne remél lelkem, és bízom a
szavában. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őr a hajnalt, várja Izrael az
Urat. Mert az Úrnál az irgalom és bőséges nála a megváltás. Ő váltja meg
Izraelt minden bűnétől.” (Zsolt 130,5-8)