Zsolt 118,5-6.13-14. Jézus elesik
a kereszt súlya alatt
Az Úrhoz
kiáltottam szorongattatásomban, meghallgatott és tág teret adott nekem.
Az Úr velem
van, nem félek, ember mit árthatna nekem? Megütöttek, nagyon megütöttek,
összeestem, de az Úr segített. Bátorítóm és erősségem az Úr, ő lett szabadítóm.
Ma, a keresztút harmadik
stációjában nem az erős és mindent legyőző Jézust szemléljük, hanem a gyönge,
erőtlen Mestert, aki háromszor is elesik a kereszt súlya alatt. A tanítványai
közül sokan arra gondoltak, hogy Jézus az a messiási hős, aki majd nagy
hatalommal lefogja küzdeni a Rómaiakat, és megszabadítja népét a gyarmati megaláztatásból.
Sokan megbotránkoztak benne, mert más képet mutatott, mint amit ők elképzeltek.
Ma Jézust emberségében szemlélhetjük. Eséseiben oly közel jön hozzánk. Saját
életével rámutat arra, hogy nem kell félni a gyöngeségtől. A gyöngeség hozzá
tartozik az élethez, mert mindannyian törékenyek vagyunk. Jézus nem azt mondta:
boldogok az erősek, hanem „boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek
országa!” (Mt 5,3). A lélekben szegény tudja, hogy Isten segítségére van
szüksége, mert egyedül nem megy, és ezért teljesen rábízza magát. Fülében
csengenek a Mennyei Atya szavai: „Íme, én vagyok az Úr, az egész emberiség
Istene: van-e valami, ami lehetetlen volna nekem?” (Jer 32,27) „Miért
mondod ezt, Jákob, miért beszélsz így, Izrael: „Sorsom el van rejtve az Úr
elől, és igazságom elkerüli Istenem figyelmét”? Hát nem tudod és nem hallottad
még, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő teremtette a föld határait. Nem lankad el
és nem fárad el, s bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtaknak, és
gyámolítja a kimerültet. Még a fiatalok is elfáradhatnak, ellankadhatnak, az
ifjak is összeeshetnek erőtlenül. De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak,
szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de
nem lankadnak el.” (Iz 40,27-31) Aki a szeretet útján jár hamarosan rájön
arra, hogy egyedül nem tud tökéletesen szeretni. Mindig vannak olyan emberek
vagy szituációk, ahol meghátrálunk, elcsüggedünk, és szeretetlenül reagálunk.
Tudjuk, hogy egyedül nem megy, de Isten segítségével igen. Aki igazán szeretni
akar, nem sajnálja magától a küzdést, és ha el is esik, de mindig újra felkel.
Mindig újra fel tud kelni, mert van kire támaszkodnia. Néha azt gondoljuk, hogy
nem szabad gyöngének lennünk. Megpróbáljuk túlfeszíteni saját erőnket, hogy ne
valljunk szégyent. Isten előtt nem illetlen hanem üdvös dolog, ha
szorongattatásunkban segítségül hívjuk. Akkor megmutathatja nekem, hogy velem
van: Megütöttek, nagyon megütöttek,
összeestem, de az Úr segített. Bátorítóm és erősségem az Úr, ő lett szabadítóm.
Feladat
a mai napra: Ha
nehezemre esik szeretni valakit, az Úr segítségét kérem.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek!
---
Este:Visszatekintés a napra: A esti visszatekintést a
keresztút harmadik stációjának elimádkozásába foglalom. Most saját szavakkal
megosztom Jézussal eséseimet, bukásaimat, de azt is, hogy mi segített újra
talpra állni. Engedem, hogy Jézus felemelő és erőt adó tekintete maradjon
rajtam. - „Az Úr megóv minden bajtól, ő vigyáz életedre. Az Úr megőriz
jártadban-keltedben, mostantól fogva mindörökké.” (Zsolt 121,7-8)