1 Pét 4,12-13 (öröm)
„Szeretteim,
ne lepődjetek meg azokon az égő fájdalmakon, amelyek megpróbáltatásul értek
benneteket, mintha valami hallatlan dolog esett volna veletek. Ehelyett inkább
örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége
megnyilvánulása napján majd ujjongva örülhessetek.”
A megpróbáltatások égő fájdalmát hamar észre veszem: sajog a derekam, a
lábam, mindenem, az iskolában nem bírok a gyerekekkel, mennyi bosszúság,
fáradtság ért a mai napon! De vajon észre veszem-e a sok csendes örömet?
Reggel, amikor felébredtem, besütött a nap az ablakomon. A madarak Istent
dicsőítették a diófa tetején, a férjem meleg kávéval, kedvesen köszöntött,
együtt tornáztunk, imádkoztunk, dolgoztunk a kertben. Az eső után minden üde
zöld és harsogva növekszik. Isten bűneink ellenére nem feledkezik el rólunk,
táplálja, erősíti mindenütt az életet! Gyermekek arca, derűs kacagása, kis
unokáim ölelő karja! Köszönöm a sok örömöt Istenem! Köszönöm, hogy jól esik az
étel, hogy a szobában meleg van, az ágyam kényelmes, az álmom békés. Köszönöm a
tiszta lelkiismeretet, mindent neked köszönök Istenem!
Az igazi öröm forrása az Isten. Létezik rossz öröm is: a hatalmaskodók, a
másokat bántók, a kigúnyolók,a bálványimádók öröme. A bűnnek is van rövid ideig
tartó, kélyes öröme. A Lélek gyümölcse azonban a csendben érik, a gyermek(i)
szívekben és az Istennel való egyre mélyebb kapcsolatban. Ritkán harsogó,
inkább derűs és hálás, akkor is, ha éppen meglepődünk az égő fájdalmakon,
amelyek megpróbáltatásul érnek bennünket.
Az Istentől jövő örömben egy-egy másodpercre bepillantunk a mennyországba.
A 100 éves Placid atya 10 évet
töltött a Gulágon. Életfeladatának tekintette, hogy társait segítse a túlélésben.
Első számú túlélési szabálya: ne panaszkodjál! Második szabály: keresd meg az
apró örömöket az életben! Ma tanuljunk Placid atyától! Ha működött a dolog a
Gulágon, talán nekünk is menni fog.(UE)
Feladat a mai napra: Keresem a mai napon az apró örömöket az
életemben.