Mk 1,40-42 (irgalmas a tisztátlanokkal)
Egy
leprás jött hozzá, térdre borult előtte, s így kérte: „Ha akarod,
megtisztíthatsz.” Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így
szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és
megtisztult.
Jézus ezekkel a szavakkal küldte
tanítványait: „Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa.
Gyógyítsátok a betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsátok meg a
leprásokat, űzzétek ki a gonosz szellemeket.” (Mt 10,7.8) Látjuk, hogy
ebben rejlett saját küldetése, ugyanezt cselekedte ő is. Ezen a héten olyan
evangéliumi idézetekkel szeretnénk imádkozni, amelyek arról szólnak, hogy Jézus
hogyan élte meg küldetését. Két szemszögből elmélkedhetünk az idézetekkel: 1)
beleképzelhetjük magunkat a beteg ember helyzetébe, és átérzzük, hogyan bánt
vele Jézus, 2) Jézus helyébe képzelhetjük magunkat, aki minket is megbízott
azzal, hogy folytassuk küldetését.
Mark evangéliumának elején rögtön hallunk
egy leprás gyógyításáról. Mit jelentett Jézus idejében leprásnak lenni? A
gyógyíthatatlan betegség mellett, kizárást jelentett a közösségi életből, és a
vallási életből is. Tisztátlanoknak tekintették a leprásokat, mert bűnösök. A
leprás nem csupán azt kérte Jézustól: „Tisztíts meg engem!”, tudta, hogy
Jézusnak hatalma volt arra, hogy meggyógyítsa őt, hanem Jézusra kell ráhagyni a
döntést: „Ha akarod, megtisztíthatsz.” Jézus akarta, mert belsőleg vele érzett.
Mint jel, hogy nem fél az érintéstől, kinyújtotta kezét. Jézust nem teheti
tisztátlanná a leprás érintése, ő viszont érintésével megtisztíthatja a
leprást.
Jézus, mutasd
meg ki számunkra a tisztátlan. Milyen érintéssel és hogyan hozhatjuk vissza a
közösségbe azokat, akik kitaszítva élnek.
Feladat a mai napra: Egy konkrét személynek kifejezem odafordulásomat.