Ter 18, 20-32; Kol 2, 12-14; Lk 11,1-13
Történt egyszer, hogy Jézus
éppen befejezte imádságát: Ekkor egyik tanítványa arra kérte: „Uram, taníts meg
minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Jézus
erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk!
Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma. Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden
ellenünk vétőnek. És ne vígy minket kísértésbe.” Azután így folytatta: „Tegyük
fel, hogy valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt
mondja: »Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról
érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom.« De az kiszól: »Ne zavarj
engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok
fölkelni, hogy adjak neked.« Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon
neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit,
amennyire szüksége van. Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek,
keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki
kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek
olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást
kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok
jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket
azoknak, akik kérik tőle.”
A mai vasárnapon a
szentírási idézetek az imádság ajándékát tárják elénk. Amikor az apostolok
imádkozni látták Jézust, arra kérték: „Uram, taníts meg minket imádkozni!” Jézus azt válaszolta nekik: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk!” - Mennyi mindent
foglal magába ez az egy szó: Atyánk! Egy teljesen új Istenképet tárt eléjük:
Isten a mi mennyei Édesapánk, és azért szólíthatjuk meg Őt ilyen közvetlen és
gyöngéd módon, mert Isten az „ellenünk szóló adóslevelet eltörölte,
az útból eltávolította és a keresztre szegezte,” mondja Szent Pál a mai
Szentleckében. Megnyitotta nekünk az utat az Istennel való közvetlen
kapcsolathoz, és életével példát is adott. Arra bátorítja tanítványait, hogy ők
is bizalommal szólítsák meg Istent: „Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.” Miközben
Atyának szólítjuk az Istent, tudatosítsuk magunkban azt is, hogy Ő a Szent, és
Őt illeti meg az első hely az életünkben. Minden imádságnak csak úgy van
értelme, ha tudatosítjuk magunkban, hogy Isten a Szent, a Teremtőm, az életem
Ura, én pedig teremtménye vagyok, képességeimben korlátozott, Istentől akart
lény. Életem Istentől függ, hiszen Tőle kaptam és majd Neki kell visszaadnom. Ő
lát el mindazzal, amire szükségem van. Ezért kérhetem: „Mindennapi
kenyerünket add meg nekünk ma.” Jézus arra biztat minket, hogy kitartóan
kérjük Tőle azt, amire szükségünk van: „Kérjetek és adnak nektek, keressetek
és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap,
aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak.” Ám ne csak a minden
napra szükséges anyagi dolgokért zörgessünk, hiszen „mennyivel inkább adja
mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.” Kereszténységünk
egyik legnagyobb ajándéka, hogy nem csak Isten gyermekei vagyunk, hanem hogy
Isten „megbocsátotta minden bűnünket”, mondja Szt. Pál a kolosszeieknek
írt levelében. Mennyire fontos a bűnbocsánat ajándéka! Milyen óriási
megkönnyebbülést jelent számunkra az a tudat, hogy van, Aki el tudja törölni
bűneinket, és nem kell egyre nehezedő csomagként magunkkal hurcolni. Van
újrakezdési lehetőség, és van, Aki jósággal és irgalommal megkönyörül rajtam és
felsegít belső nyomoromból. Éppen ezért tartja Jézus olyan fontosnak, hogy
minden imádságunk része legyen ez a kérés is: Atyánk, „bocsásd meg
vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek. És ne vígy
minket kísértésbe.” Talán a legnagyobb kísértés annak a látszata, hogy
Isten nélkül is meg tudom oldani az életemet…
Feladat a napra: A mai nap azzal kezdek, hogy Istent állítom az első
helyre, és megpróbálok együttműködni vele.