Zsolt 118,15-18 (Nem halok meg, hanem
élek)
Halljátok,
mekkora az örömujjongás az igazak sátraiban: „Az Úr jobbja erősnek bizonyult,
az
Úr magasra emelte jobbját, igen, az Úr jobbja erősnek bizonyult.”
Nem
halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.
Megfenyített
az Úr, igen, megfenyített, de nem szolgáltatott ki a halálnak.
A tegnapi zsoltárrész még a szorongatásról
szól, mai pedig már az örömujjongásról. Kik azok, akik nemcsak örvendeznek,
hanem örömükben ujjonganak és vajon miért? „Ujjongás és diadal szava
hangszik az igazak sátraiban”, a sátrak itt talán azokat a hajlékokat
jelölik, melyekben az őszi ünnepeken, a sátrak ünnepén lakni szoktak az
izraeliták (vö. Lév 23, 42-43; Neh 8, 14-17). A sátrakban lakó hívők hangos
kiáltással fejezték ki örömüket Isten diadalért: „Az Úr jobbja győzelmet
szerezett”. Háromszor megismételik, hogy az Úr jobbja erősnek bizonyult.
Isten jobb keze itt is Isten hatalmát jelképezi. Isten, a mindenható Atya, aki
„jobbjával” képes mindent végrehajtani. A közösségi válasz után, újra az egyén
vallomása következik: „Nem halok
meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.” Minden ember mély vágya, hogy
éljen, hogy életben maradjon, hogy ne haljon meg. Ugyanakkor az élet magának az
Istennek a nagy ajándéka. Az imádkozó megtapasztalta, hogy Isten megőrizte
életét a haláltól. Ha ma újból Jézus Krisztusra vonatkoztatjuk a zsoltár
verseit, még mélyebb értelmet kap ez a szöveg. Igen, Isten nem mentette meg
Jézust a haláltól, de nem is hagyta őt a halálban, hanem feltámasztotta. Az Úr
jobbja erősebbnek bizonyult, mint a halál. Jézus a győztes, a halál a vesztes,
és mi, mint társ-győztesek ujjonghatunk. Ezzel a húsvéti örömmel mondhatjuk mi
is: nem halunk meg, hanem élünk. Vagy ahogyan Pál apostol írja: „Míg élünk,
Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár
meghalunk, az Úréi vagyunk” (Róm 14,8). Mivel a halál számunkra csak a kapu
az örök életre. Vajon hallatszik-e mindezért ekkora örömujjongás nálunk,
keresztényeknél?
Feladat a mai napra: Engedem, hogy Jézus bennem is életre
keltsen mindent, ami élettelen és meggyógyítsa hitetlenségemet ott, ahol még
nem hiszem, hogy szeretete erősebb a halálnál.