XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. október 19., szerda

Október 19.



Sir 34,1.2.6.9.11-12.20-23.31-33                             (egyetlen teremtmény nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni Isten jóságát)
1Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsősége ragyog fenn az égen. 2A Nap, ha felragyog, ezt hirdeti: „Mily csodálatosak a Magasságbeli művei!”
6És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az időt.
9Az ég szépsége a csillagok pompája, fényük díszíti az Úr magasságait.
11Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a pompájában. 12Átfogja fényével az égboltozatot, a Magasságbeli keze feszítette ki.
Minden állóvizet takaróval von be, és felöltözteti, mintegy páncélt ad rá. 21Megingatja a hegyeket, kiégeti a pusztát, s perzseli a füvet, mintha láng volna. 22Megkönnyebbülést hoz mindennek a felhő, s a harmat életet ad az aszály után. 23Rendeletére elapadtak a vizek, akkor ültette el a szigeteket.
31Ki az, aki látta és le tudná írni, s ki tudná dicsérni, ahogy hozzá illik? 32Amit nem ismerek, az sokkal több ennél, csak nagyon keveset láttam műveiből. 33De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet adott.

86. A világmindenség egésze a maga sokrétű kapcsolataival jobban megmutatja Isten kimeríthetetlen gazdagságát. Aquinói Szent Tamás bölcsen hangsúlyozta, hogy a sokaság és a változatosság „az első létesítő ok szándékából” áll fenn, aki azt akarta, hogy „ami az isteni jóság teremtményi tükröződéséből az egyikből hiányzik, pótolja a másik”, mert „pusztán egyetlen teremtmény nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni” az ő jóságát. Ezért szükségünk van arra, hogy észrevegyük a dolgok változatosságát sokrétű kapcsolataikban. Tehát jobban meg lehet érteni bármely teremtmény fontosságát és értelmét, ha Isten tervének egészében szemléljük. Így tanítja a Katekizmus: „A teremtmények kölcsönös függése Isten szándéka szerint való. A nap és a hold, a cédrus és a mezei virág, a sas és a veréb – az egész megszámlálhatatlan sokféleség és különbözőség arról vall, hogy egyetlen teremtmény sem elég önmagának, hogy a teremtmények csak egymástól való függésben léteznek, hogy kiegészítsék és szolgálják egymást” (A Katolikus Egyház Katekizmusa, 340).
Feladat a mai napra: Ma tudatosan arra figyelek, hogy a családban, a munkahelyen, a közösségben hogyan egészítjük ki egymást. Felfedezem-e minden egyik személynek a fontosságát és értelmét? Hálát adok Istennek érte.