Sir 3, 3-7. 14-17a; Kol 3, 12-21; Mt 2,12-15.19-23
Miután
a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így
szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj
ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és
megöli a gyermeket.” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon
éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit
az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat. Amikor Heródes
meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj
fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak már,
akik a gyermek életére törtek!” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és
visszatért Izrael földjére. De amikor meghallotta, hogy Judeában Arkelausz
uralkodik apja, Heródes után, félt odamenni. Ezért az álmában kapott utasítást
követve Galilea vidékére ment. Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le,
hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják hívni”.
Ma a Szent Családot ünnepeljük.
Az evangélium a Szent Családra irányítják figyelmünket. Hogyan éltek Ők, akik
minden család példaképei? Ha a názáreti családot akarjuk megfigyelni az
evangéliumban nem találunk sok leírást róla, viszont inkább Isten jelenléte
mutatkozik meg életükben. Cselekedeteikben, egyszerűségükben, a fiúnak adott
válaszaikban, abban, ahogyan az életet élik, minden arról szól, hogy a Mennyei
Atya, az irgalmas Isten van a szívük középpontjában, ő a forrásuk, az erejük, a
tanácsadójuk. Jézus gyermekkorától fogva szemlélhette Mária és József
életpéldáját, a természetességet, amelyben Istennel éltek és egy életre
meghatározta őt. Ha Jézus így reagált a szüleivel szemben, az azért van, mert
látta, hogy Isten milyen fontos szerepet töltött be életükben és tudta, hogy ez
az Isten az ő édesapja. A szavak megmagyarázzák, hogy mit miért csinálom azt,
amit csinálok, de ami valójában magával ragad és erőt ad arra, hogy mi is
cselekedjünk, az maga az élet, ami tanít, formál és nevel minket. Így történt
ez Jézussal is. A názáreti család iskolájában alakult ki a személyisége, az
intelligenciája és akaratereje. Velük ment hát, lement Názáretbe, és
engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. Jézus meg
gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek előtt. Semmi
sem változik meg egyik napról a másikra, általában az életünkben is nagyon
lassan történnek a változások, nem elég az akaraterő. Ahhoz, hogy a
gyerekeinknek segítsünk felnőni szükséges, hogy lassanként mi is elkezdjünk
megváltoztatni dolgokat. Olyan változásokra van szükség, mint érzékenység,
hallgatás, figyelmesség az iránt, hogy mire van szüksége a gyerekeinknek, a
házastársunknak. A változás azt is jelenti, hogy megtanulunk jól kommunikálni és
ezáltal bizalmas légkört teremteni. Mária és József arra hívnak minket, hogy
adjuk át a szívünket Istennek, az imádság, a barátság iskolájába, ahol
megtanulhatjuk, hogy milyen Isten gyermekének lenni, szeretve és elfogadva
lenni, megtapasztalni a megbocsátást. Ezeket a tapasztalatokat tudjuk majd
másoknak továbbadni.
Feladat a mai napra: A mai napon olyanok legyenek a tetteink és
gesztusaink, mint egy nyitott könyv, amiből gyerekeink, házastársunk és akik
körülvesznek minket kiolvashatják, hogy milyen jelentőséggel bír az Atya és
Jézus az életünkben és milyen hatással vannak ránk.