Jn 16,12-20
Még sok
mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az
Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog
beszélni, hanem azt mondja el, amit hall. Megdicsőít engem, mert az enyémből
kapja, amit majd hirdet nektek. Rövid idő s már nem láttok, ismét rövid idő s
viszontláttok.” A taníványok közül néhányan elkezdtek tanakodni: „Mit akarhat
ezzel mondani: Rövid idő, s már nem láttok, ismét rövid idő, és viszontláttok?
És hogy: az Atyához megyek?” Jézus észrevette, hogy meg akarják tőle kérdezni,
azért így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ti sírtok majd és
jajgattok, a világ azonban örülni fog. Szomorkodtok, de szomorúságotok örömre
változik. Az asszony is szomorú, aki szül, mert elérkezett az órája. Amikor
azonban megszületik a gyermeke, azon való örömében, hogy ember született a
világra, nem gondol többé a gyötrelmeire. Így most ti is szomorúak vagytok. De
viszontlátlak benneteket, s akkor majd örül a szívetek, és örömötöket nem
veheti el tőletek senki.
Jézus felkészítette tanítványait távozására. Tudta,
hogy az embernek mennyire nehéz, feldolgoznia, szívében megélnie egy hirtelen
távozást. Bár a tanítványok sem kerülhették el a búcsú óráját, de arra felkészülve,
mégis más módon élhették azt meg. Jézus távollétekor, szavára visszaemlékezhettek
tanítványai: „Rövid idő s már nem láttok,
ismét rövid idő s viszontláttok.” Jézus vigasztaló szavakat mond azokra az
esetekre is, amikor tanítványai majd nem találnak teljes megértést, elfogadást
a világ részéről. Nem Jézus távozása itt az utolsó szó, hanem a viszontlátásé;
nem a szomorúságé hanem az örömé. Tapasztaljuk, hogy az elbúcsúzás a mi életünkhöz
is elkerülhetetlenül hozzátartozik. Hogyan éljük meg? Milyen reménnyel? Milyen
választ találunk rá a mai idézetben? Jézus nagyon megértően bánik
tanítványaival. Tudja mit, mennyit képesek elfogadni vagy mire van éppen szükségük.
Nem követel túl sokat tőlük: „Még sok
mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek”. Először meg kell
erősödniük hitükben, ami a Szentlélek kiáradása által történik majd meg. „Az Igazság Lelke majd elvezet benneteket a
teljes igazságra.” Olykor mi is azt szeretnénk, hogy Jézus vagy a
Szentlélek egyszerre mindent megmagyarázzon nekünk. Talán éppen azért nem teszi
ezt meg, mert mi sem vagyunk elég erősek, nekünk is növekednünk kell még bensőleg.
De ha nyitott és készséges szívvel fogadjuk a Szentlélek vezetését, akkor
nekünk is mindent el fog mondani, minket is elvezet a teljes igazságra. Minden,
amit a Szentlélek hirdet, az Jézus igazsága is, és ezáltal Őt dicsőíti meg. Jézus
szavai visszatükrözik azt az egységet, amely közte és a Szentlélek között
fennáll.
Feladat a mai napra: Jézus megígéri a tanítványoknak, hogy viszont fogják
látni őt és „akkor majd örül a szívetek,
és örömötöket nem veheti el tőletek senki”. Tapasztaltunk mi is már ilyen
marandó örömet? Kérjük Jézustól – akár már sokadszorra - ezt a kegyelmet!