Jn 12,44-50
(úgy mondom el, ahogy az Atya mondta nekem)
Jézus
pedig hangját felemelve így szólt: »Aki hisz bennem, nem bennem hisz, hanem
abban, aki küldött engem. És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem. Azért
jöttem a világba, hogy világosság legyek, hogy mindaz, aki hisz bennem,
sötétségben ne maradjon. Ha pedig valaki hallja az én igéimet, de nem tartja
meg, azt nem ítélem el. Mert nem azért jöttem, hogy a világot elítéljem, hanem
hogy megmentsem a világot. Van, aki megítélje azt, aki megvet engem, és nem
fogadja el igéimet: az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.
Mert nem magamtól beszéltem, hanem aki küldött engem, az Atya, ő parancsolta
meg nekem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. Tudom, hogy az ő parancsa örök
élet. Amit tehát én beszélek, úgy mondom el, ahogy az Atya mondta nekem.«
Mikor emeli fel valaki a
hangját? Ha a gyerek nem hallgat el vagy nem figyel, a szülök vagy a tanár
hangosan megismétlik azt, amit előtte már elmondtak. Azt akarják, hogy
megérkezzen az üzenetük. A mai idézet azzal kezdődik, hogy Jézus felemelt
hangon szól. Jézusnak is fontos, hogy meghallják üzenetét, ezért hangsúlyosabban ismétli meg rövid beszédében küldetése lényegét: ő
világosságul (vö. Jn 1,9; Jn 8,12; Jn 12,38) és megváltóként jött a világra
(vö. Jn 3,17.18). Úgy tűnik, mintha a hallgatóság még nem értette volna meg,
hogy Jézus küldetése az ember életéül szolgál, hogy általa üdvözüljön és örök
élete legyen. Emiatt Jézus itt újra felszólít a döntésre, hogy higgyenek benne,
hogy fogadják el igéjét. Mivel neki nem mindegy, hogy hisznek-e benne vagy sem,
hiszen tudja, hogy életük attól függ. Azonban azt is tudja, hogy a hit szabad
döntés, és nem rábeszélni, hanem inkább
meggyőzni akarja őket. Jézus sürgőssége az Atya
sürgőssége, az Atya akarata, szeretete sürgeti őt. Ahogyan majd Szent Pál
apostol írja, hogy mi az evangelizáció munkájának a motivációja: „Az embereket
igyekszünk meggyőzni, ... Krisztus szeretete ugyanis sürget minket” (2 Kor
5,11.14). Pál Jézushoz hasonlóan éli meg küldetését, ő sem magától beszélt,
hanem a benne lévő Krisztusra figyelve. „Élek én, de már nem én, hanem Krisztus
él bennem” (Gal 2,20). „Nem magamtól beszéltem, hanem aki küldött engem, az
Atya, ő parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.” Jézus
számára a parancs szónak nincs negatív jelentése,
ahogyan manapság sok ember számára van. Ellenkezőleg, Isten parancsa számára az
életre vezető út: „Tudom, hogy az ő parancsa örök élet.” Kérjük ma
Jézustól, hogy ossza meg velünk igehirdetési sürgősségét és adja meg hozzá a kegyelemet, hogy egyre jobban azt
továbbítsuk, amit ő mond nekünk.
Feladat a mai napra: Arra figyelek, hol
adódik a mai napon lehetőség arra, hogy egy sötét helyzetbe bevigyem Jézust,
világosságát.