Lk 6,37-38 (Ne ítéljetek el senkit)
Ne
mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne
ítéljetek el senkit, s akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és
nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott
és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek,
olyannal mérnek majd nektek is."
Amikor olvassuk ezeket a részleteket,
saját tapasztalataink juthatnak eszünkbe, és megeshet velünk, hogy ellent
mondanánk Jézusnak, amikor azt mondja: Ne
mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Jézus,
sokszor volt már az, hogy nem ítélkeztünk mások fölött, és mégis megítéltek
mások! Úgy tűnik, hogy ez nálunk, emberek között, valahogyan nem működik. Miről
is beszél Jézus? Ki az, aki fölöttünk ítélkezhet, vagy akár el is ítélhet? Ki
az, aki megjutalmaz? Jézus magáról az Istenről beszél. Az emberek ítélkeznek,
és ítéletüktől nem tud minket megóvni. De itt egy másik dimenzióra szeretne figyelmeztetni:
a végső, az utolsó itélet dimenziójára. Ne szemléljük életünket csak a kis
földi dimenzióban, hanem az örök élet távlatában. Minden, amit itt és most
élünk, hatással van az örök életre. Csak annak nyílhat meg az üdvösség kapúja,
aki Isten útjain járt, aki az ő logikája szerint próbált gondolkodni, élni.
Szavai mögött az van, amit már korábban mondott: Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! Isten senkit
nem ítél el. Ha ti nem ítélkeztek mások fölött, akkor Ő sem fog fölöttetek ítélkezni.
Isten az, aki mindenkinek megbocsát, mindenkiről gondoskodik. Ha ti
megbocsátotok, ő is megbocsát nektek, ha ti adtok, akkor ti is kapni fogtok. És
nem is keveset! Jó, tömött, megrázott és
túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek,
olyannal mérnek majd nektek is. Legyetek hát jóságosak, amint Atyátok is
jóságos hozzátok.
Feladat a mai napra: Megfigyelem reakcióimat másokkal szemben. Amikor
megítélnék valakit, megpróbálom meglátni a jó tulajdonságait is, és azokért tudatosan
hálát adni.