Lk 11,21-26 (Aki nem gyűjt velem, az szétszór)
Amikor az erős ember fegyveresen őrzi házát,
biztonságban van vagyona. De ha egy erősebb megtámadja és legyőzi, akkor
elveszi fegyverét, amiben bízott, és a zsákmányt szétosztja. Aki nincs velem,
az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a tisztátalan lélek
kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, s nyugalmat keres. Ha nem talál,
azt mondja: Visszatérek elhagyott házamba. - Amikor megérkezik, kisöpörve,
feldíszítve találja. Tüstént elsiet és hív még hét más, nálánál gonoszabb
lelket. Behatolnak, és ott élnek. Ennek az embernek az állapota rosszabb lesz,
mint előbb volt.”
Jézus egy képpel
hangsúlyozza még egyszer, hogy Isten illetve Krisztus az, aki lefegyverezi a
sátánt. Isten az erősebb, a hatalmasabb, aki „elveszi a sátán fegyverét, amiben bízott”. Jézus a szeretet
fegyverével, az Atyába vetett teljes bizalommal, kereszthalála és feltámadása
által győzte le a sátán hatalmát. Halála előtt még azt mondta tanítványainak: „Már
nem beszélek soká nektek, mert közeleg a világ fejedelme. Rajtam nincs hatalma.
De a világ így tudja meg, hogy szeretem az Atyát, és végbeviszem, amivel az
Atya megbízott”. (Jn 14,30-31) Rajtunk pedig annyi a gonosz hatalma,
amennyit megengedünk neki. Egy döntésről van itt tehát szó. Arra kell
figyelünk, hogy ne olyasvalami mellett döntsünk, ami nem áll összhangban Jézus
tanításával. Mert különben Jézussal szembefordulunk. Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór. A
sátán azonban soha nem lehet Jézussal, mindig ellene van és szétszór. A másik
pedig, amire Jézus figyelmeztet minket, hogy nem szabad biztonságban éreznünk
magunkat akkor sem, ha már egyszer a gonosz ellen döntöttünk és kidobtuk
házunkból. Hiszen vissza is térhet! Nem az a lényeg, hogy tiszta legyen a ház,
hanem, hogy gazdája legyen, hogy Jézus legyen életünknek a gazdája.
Feladat a mai napra: A nap folyamán többször köszöntöm Jézust, mint
házam, életem gazdáját.