Lk 15,8-10 (Isten megkeresi, ami elveszett)
Vagy
ha egy asszonynak van tíz drachmája, és egyet elveszít, nem gyújt-e világot,
nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? És ha
megtalálja, összehívja barátnőit meg a szomszédasszonyokat: Örüljetek ti is -
mondja -, mert megtaláltam elveszett drachmámat! - Mondom nektek, az Isten
angyalai is éppígy örülnek majd egy megtérő bűnösnek."
Újabb
példabeszédet mond Jézus. Ha egy
asszonynak van tíz drachmája, és egyet elveszít, nem gyújt-e világot, nem
sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? Egy
drachma egy napi munkabért jelentett Jézus idejében. De sokat nem tudott rajta
vásárolni. Mai pénznemmel összehasonlítva kb. 100 Ft értéke volt. Minden fillér
számított. Sok volt az adó és az infláció már akkoriban is, nemcsak ma. Ha egy
napi munkáért 1 drachmát kapott, akkor bizonyára nagy vagyonnak számíthatott az
asszonynak a 10 drachma. És ha egyet elveszített belőle, akkor bizonyára feje
tetejére fogja állítani az egész házat, mert egy egész nap verejtékes munkáját
jelentette. Lehet, hogy ma mosolyognánk rajta. A mai napibér kb. 3.000 és 4.500
Ft között van. Ha valaki nagyon jól keres, lehet akár 12.000 Ft is. De ha nem
is a béreket nézzük, hanem annak értékét, akkor azt olvashatjuk ki a
példabeszédből, hogy bármilyen kis értékkel rendelkezik is az egy napi munka,
elég értékes ahhoz, hogy az ember megküzdjön érte. Istennek olyan fontos minden
egyes ember, hogy mindent megtesz azért, hogy megtalálja. Neki is egy napi
munkájába került megteremteni az embert. Annyira értékes az ember Isten
számára, hogy akár az egész életét is odaadja érte ahhoz, hogy megmentse. Vajon
ennyire tudom-e értékelni saját életemet vagy családom, munkatársaim, ill. a
körülöttem élő emberek életét?
Feladat a mai napra: Ma különösképpen arra az emberre akarok figyelni,
és annak életét megtanulni nagyra becsülni, aki számomra csak kis értékkel bír.
Megengedem Jézusnak, hogy megmagyarázza nekem a másik ember igazi értékét.