XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. szeptember 8., péntek

Szeptember 8.



Lk 13,1-5                            (azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak?)
Épp jött néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével vegyítette. Erre ezt mondta: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind. Vagy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony, és agyonzúzta őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.”

A borzasztó természeti katasztrófák után, mint idén a földrengés Haitiben vagy az árvíz sok helyen az emberek a „miért” kérdést szokták feltenni: Miért történt, miért engedi ezt Isten? Talán azzal Isten meg akarja büntetni? A mai idézetben Jézus arra a látásmódra hivatkozik, az emberrel azért történik súlyos baj, mert bűnös, és Isten meg akarja büntetni. „Azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony és megölte őket, bűnösebbek voltak a Jeruzsálemben élő többi embernél? Mondom nektek: nem!” Az ember tragédiái, bánatai nem Isten büntetései. Isten inkább nagyon figyel az emberi bajokra, és maguk az emberek okozzák a legnagyobb bajokat. A galileaiak halála mögött talán egy politikai döntés állt és a torony összerogyásának oka egy rossz építkezésmód lehetett. Ezért figyelmeztet minket Jézus a megtérésre, mert nem akarja, hogy elvesszünk. „De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan”. A halál maga el nem veheti életünket, hanem attól függ, hogyan halunk meg: Istennel vagy messze Istentől. Arra kell készülnünk és figyelni, hogy elfogadjuk az életet, amit Jézus kínál nekünk: „mindaz, aki Jézusban hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)
Feladat a mai napra: Isten előtt bűnbánatot tartok és ha hosszabb idő óta nem voltam gyónni, egy szentgyónásra készülök fel.