Lk 13,1-5 (azt
hiszitek, hogy bűnösebbek voltak?)
Épp jött néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét
Pilátus áldozatuk vérével vegyítette. Erre ezt mondta: „Azt hiszitek, hogy ezek
a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak?
Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind.
Vagy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony, és agyonzúzta
őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki?
Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is
mindnyájan.”
A borzasztó természeti
katasztrófák után, mint idén a földrengés Haitiben vagy az árvíz sok helyen az
emberek a „miért” kérdést szokták feltenni: Miért történt, miért engedi ezt
Isten? Talán azzal Isten meg akarja büntetni? A mai idézetben Jézus arra a
látásmódra hivatkozik, az emberrel azért történik súlyos baj, mert bűnös, és
Isten meg akarja büntetni. „Azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc ember,
akire rádőlt Siloámban a torony és megölte őket, bűnösebbek voltak a
Jeruzsálemben élő többi embernél? Mondom nektek: nem!” Az ember tragédiái,
bánatai nem Isten büntetései. Isten inkább nagyon figyel az emberi bajokra, és
maguk az emberek okozzák a legnagyobb bajokat. A galileaiak halála mögött talán
egy politikai döntés állt és a torony összerogyásának oka egy rossz
építkezésmód lehetett. Ezért figyelmeztet minket Jézus a megtérésre, mert nem
akarja, hogy elvesszünk. „De ha nem
tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan”. A halál maga el
nem veheti életünket, hanem attól függ, hogyan halunk meg: Istennel vagy messze
Istentől. Arra kell készülnünk és figyelni, hogy elfogadjuk az életet, amit
Jézus kínál nekünk: „mindaz, aki Jézusban hisz, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen. (Jn 3,16)
Feladat a mai napra: Isten előtt bűnbánatot tartok és ha hosszabb idő
óta nem voltam gyónni, egy szentgyónásra készülök fel.