Csönd Zsolt 131,1-3
Uram, nem fuvalkodik fel szívem, és nem néz magasra szemem, nem járok
nagy dolgok után, erőmet meghaladó csodák után, hanem megnyugtattam és
elcsöndesítettem lelkemet; mint a kis gyermek anyja ölén, mint a kisgyermek,
olyan most a lelkem. Bízzon Izrael az Úrban, most és mindörökké.
Napjainkban a csönd nem jellemzi mindennapi
életünket, főként a nagy városokban, sokkal inkább zajosnak mondható az élet.
Úgy tűnik, hogy mindig muszáj, hogy menjen a rádió, a tévé, valamilyen zene...
, és mintha az ember félne a csöndtől. De miért menekül az ember a csönd elől? Talán
nem is annyira magától a csöndtől fél, mint inkább a magányosságtól, az egyedülléttől.
A csöndben azonban nemcsak magunkkal találkozunk, hanem a csönd az Istennel
való találkozás egy kiváltságos helye is. Olvassuk az evangéliumban, hogy Jézus
sokszor kivonult egy elhagyatott helyre imádkozni. Amikor imádkozott, szüksége
volt arra, hogy egy csöndes helyet keressen fel. A csöndben zavartalanul tudta
az Atya hangját hallgatni és vele beszélgetni.
A külső csönd mellett ugyanannyira fontos a belső
csönd is. Biztos, hogy már mindannyian tapasztaltuk, hogy körülöttünk lehet
minden csöndes, ha bensőleg tele vagyunk mindenféle gondolattal, érzelemmel,
élménnyel, tervvel, üggyel és bajjal. Nem vagyunk képesek azonnal megteremteni a
belső csöndet, feladatunknak kell tekintenünk tehát az elcsöndesedést: „Megnyugtattam
és elcsöndesítettem lelkemet.” El kell engednünk a különböző gondolatokat, érzéseket, hogy Isten
jelenlétére figyelhessünk. Úgy tudunk elcsöndesedni, hogy teljes figyelmünket
Isten jelenlétére szegezzük, őt akarjuk szeretni, hallgatni, neki átadni magunkat.
A mai zsoltár megmutatja
az utat az elcsöndesedéshez: Először Istenhez fordul, megszólítja Őt: „Uram”, utána elengedi mindazokat a
dolgokat, amikkel el tudná tölteni szívét, szemét, életét „nem fuvalkodik fel szívem, és nem néz magasra szemem, nem járok nagy
dolgok után”. Szerető figyelmességgel az Úr személyénél marad és „mint a kis gyermek anyja ölén.” Istennél
nyugtatja meg a szívét, amely számára egy ilyen szerető kapcsolatot jelent.