1Sám 3,3-10.19; 1 Kor 6,13c-15a.17-20; Jn 1,35-42
Abban az időben: Ott állt (Keresztelő) János két
tanítványával, és mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt:
„Nézzétek, az Isten Báránya!” Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta
, és követni kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik,
megkérdezte: „Mit kívántok?” Azok ezt felelték: „Rabbi – ami annyit jelent, hogy Mester –, hol
laksz?” „Jöjjetek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek tehát vele,
megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak. Ez a tizedik óra ige körül
volt. A kettő közül, akik hallották ezt Jánostól és követték (Jézust), az egyik
, András volt, Simon Péter testvére. Ő először testvérével, Simonnal
találkozott, és szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a
Fölkentet”, és elvitte Jézushoz. Jézus rátekintett, és így szólt hozzá: „Te
Simon vagy, János fia, de Kéfásnak, azaz Péternek fognak hívni.”
Urunk Jézus megkeresztelkedésének ünnepével lezártuk a karácsonyi időszakot
és elkezdődött az évközi időszak. Gyönyörű időszak ez, hiszen Jézusra
tekinthetünk, aki szegény, szűz és engedelmes volt. Karácsonykor rádöbbentünk
arra, hogy Jézus, az Atya egyszülött Fia, aki emberré lett, azért jött, hogy
üdvözítsen minket és felkínálja nekünk az életet. Saját életével megmutatja
nekünk mit jelent embernek lenni, milyen élet vezet el a boldogság
teljességére. Az évközi időszakban Jézus iskolájába járhatunk, hogy eltanuljuk
tőle az emberhez méltó életet. A mai evangéliumban Keresztelő János rámutat
Jézusra: „Nézzétek, az Isten Báránya!” Jézus
az, akire feltekinthetünk, aki példakép. Ő az Isten Báránya. De mit is jelent
ez? Más helyen János hozzáfűzi: "Ő
veszi el a világ bűneit.” (Jn 1,29). A bárány egyrészt a húsvéti bárányra
vonatkozik, akinek vére Egyiptomban megmentette a népet Isten átvonulásának
napján a tizedik csapástól, elsőszülött fiainak pusztulásától. Másrészt pedig
az Izajás prófétánál szerepelő Isten szolgájára is utal, (az arám nyelvben a
„bárány” „szolgát” is jelent), aki mint az áldozati bárány odaadja életét
sokakért. Az „Isten Báránya” jelzi Jézusnak az Atyával való bensőséges
kapcsolatát is. Ő egyedül az Atyáé. Életében teljesen egyértelmű, hogy kihez
tartozik, mert egy az Atyával (vö. Jn 10,30) és az Ő akarata szerint jár el
(vö. Jn 4,34; 5,19-24). Élete tükrözi az Atya jelenlétét, az Atyával való
teljes közösségről szól. És ez Jézus tisztaságának a lényege. Nem csupán arra
mutat, hogy nem házasodott meg, (vagy hogy nem élt nemi életet,) hanem hogy
teljesen az Atyával, az Atyában és az Atyának élt. Annyira szeretette az Atyát
és az emberiséget, hogy életét odaadta érte. De még egy másik mozzanat is hozzá
tartozik. Az evangéliumban olvashatjuk: (János) „két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni kezdte
Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit
kívántok?” Azok ezt felelték: „Rabbi -- ami annyit jelent, hogy Mester --, hol
laksz?” „Jöjjetek, nézzétek meg!” -- mondta nekik. Elmentek tehát vele,
megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak.” Jézus nem küldi el a
kíváncsi tanítványokat, hanem meghívja őket házába. Milyen emberi és emberséges
jelenet! Érdekes megfigyelnünk rokonaink, barátaink, ismerőseink lakását,
akikhez ellátogatunk. Egy lakás a benne lakó embernek az életéről szól,
mindarról, ami annak a személynek fontos. Jézus azt akarta, hogy megismerjék
őt. Lakása vajon milyen lehetett? Azt hiszem, nagyon egyszerűnek kell
elképzelnünk, hiszen Jézusnak nem a külső dolgok voltak fontosak, hanem a
belsők. Igazi lakása az Atya szíve. Akiket meghívott házába, azok számára azt
akarta, hogy megismerjék az Atya szívét. A szűz olyan, mint aki életével
rámutat az Atyára, és Hozzá vezet minket. Mindnyájunknak ez a hivatása. Jézus
sajátos módon mindenkit meghív az Istennel való teljes közösségre, hogy Isten
legyen életünk egyetlen forrása és célja, tulajdonosa és ura, aki bennem lakik,
és akiben lakhatom, aki életem egyetlen kincse, és aki számomra annyira fontos,
hogy akár életmódot is változtatok érte, hogy
megőrizzem őt, hogy jel lehessek, mely felé mutat és másokat is
elvezessek Hozzá.
Feladat a napra: Végigtekintek lakásomon, életemen. Miről,
kiről szól? Ezen a napon behívom Istent az életembe, és engedem, hogy igazi
forrásommá váljon.