Jn
8,3-11
Az
írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt
vittek Jézus elé. Odaállították középre, és így szóltak
hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen
érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg
kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért kérdezték, hogy
próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával
írni kezdett a földön. De tovább faggatták, azért
fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első
követ, aki bűntelen közületek!” Aztán újra lehajolt, s tovább
írt a földön, ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a
másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt
álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és megszólította:
„Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” „Senki, Uram” -
felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek
el. Menj, de többé ne vétkezzél!”
Ma
úgy tekintsünk Jézusra, mint olyan valakire, akitől szeretnénk
Isten irgalmát megtanulni. Nem az írástudók vagy a farizeusok
magatartásával, akik próbára akarták tenni. Ma arra kapunk
lehetőséget, hogy összehasonlítsuk saját bánásmódunkat Jézus
bánásmódjával. Kérdezzük meg önmagunktól, hogyan szoktunk
reagálni, ha a másik viselkedése számunkra inkorrekt, nem helyes?
Vajon nem támadnak-e bennünk olyan érzések, mint a bosszúság, a
düh, a harag, és ilyenkor másféle kővel dobálunk egymásra:
amely lehet egy bosszús tekintet, egy sértő szó, egy kritikai
észrevétel. Hogyan szoktuk megbüntetni azt, aki hibázott? Jézus
elé egy házasságtörésen ért asszonyt vittek és kérték
Jézustól, hogy mondja meg, mit kell tennie vele. Jézus nem ment
bele a csapdába. Mielőtt válaszolt volna, két gesztust tett,
amelyek önmagukért beszéltek: Jézus
lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön.
Jézus lealacsonyítja magát, ő nem áll az ember fölött. Mintha
csak azt fejezné ki ezzel, hogy Isten meghajol az ember előtt, és
alulról írja meg az új törvényt: a szeretet törvényét. Jézus
a földre írt: Isten már nem kőtáblára írja a törvényt [mint
a Sínai hegyen, ahol az Úr átadta Mózesnek bizonyságul az Isten
ujjával megírt két kőtáblát (vö. Kiv 21,18)], hanem az ember
földi testébe, a szívébe akarja beleírni. Jézus azután
válaszában kimondja, hogy egyedül annak van joga „kővel”
megbüntetni, akinek nincs bűne. Isten, vagy az Isten fia Jézus az
egyetlen, aki bűn nélkül való és ezért övé az ítélkezés
joga. De még maga Jézus sem büntet, nem ítél: „Én
sem ítéllek el.” Tőlünk
is ezt kéri: „Ne
mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem
ítélkeznek. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Mert
amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.
Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.”
(Lk 6,36-38) Jézus, taníts meg minket arra, hogyan lehetünk
irgalmasak másokkal szemben és önmagunkkal szemben, ha valamiben
hibázunk, illetve bűnt követetünk el. Mutasd meg irgalmas
szívedet!
Feladat
a mai napra:
Ha valaki megsért engem a mai napon, megbocsátom neki.